Ötletek, tanácsok a biokertészkedésről.

Nem kezdem el sorolni miért fontos az a tény, hogy minél kevesebb vegyszert, mérget fogyasszunk életünk során. Szerintem mostanra mindannyiunk számára világos, mekkora értéket képvisel manapság az egészséges élelem! Sajnos a mai világban igencsak megszaporodtak a növényeket pusztító betegségek és kártevők, ennek okát nem szeretném vizsgálgatni, inkább nézzünk pár példát, hogy hogyan tudunk ennek ellenére vegyszerektől mentes, egészséges zöldségeket, gyümölcsöket termelni.

 

Nézzük a legelső feltételt a biokertészkedésünkhöz:

 

Fontos és gazdaságos az esővíz felfogása és az azzal való csepegtető öntözés használata. A csapvíz egyre drágább lesz és egyre klórosabb, amit a növényeink is érzékelnek. Fontos, ha lehet, ne hideg vizet locsoljunk (pl: fúrott kútvíz) a növények lombjára, mert ezzel is kárt okozzunk, gyengítjük növényeinket. Az esővíz begyűjtésénél ne fogjuk fel a tetőn lévő szennyeződéseket, ezért várjuk meg amíg a tető lemosódik és csak utána gyűjtsük az esővizet (a legegyszerűbb ha az ereszcsatornába egy kézzel állítható esőlopót rakunk be).

Úgy ültessük növényeinket, hogy a fény jól körüljárhassa, szellőzhessen, hogy ne fülledhessen be és így nem tud olyan könnyen legombásodni.

Fontos a 4 éves vetésforgó szabályát betartani. Érdemes az ágyásainkba minden évben más zöldséget ültetni, azaz ugyan azt a növényt csak 4 évente ültessük ugyanarra a helyre, így megelőzhetjük a talajuntságot ill. arra a növényre jellemző betegségek elszaporodását.

Időt és energiát spórolunk meg, ha alkalmazzuk a kertünkben a mulcsozást. Ez lehet pl. szalma, amivel beterítjük a már beültetett területünket, így a gyomok nehezebben jönnek elő és a talaj sem szárad ki olyan könnyen. Később a szalma lebomlik és trágyaként ill. a talajszerkezet javításaként is hasznot tudtunk termelni belőle. Van pl. a napraforgó szára, amit ha ledarálunk mulcsként használva, gyomirtó hatást érhetünk el vele. Természetesen ezen módszerek alkalmazása mellett is szükséges a gyom irtása is.

Természetesen a legnagyobb kihívás számunkra a növényvédelem, íme néhány tanács:

Krumplibogár ellen Rézgálic permetezés javasolt akkor, amikor lárvás állapotban van. A krumplira jó hatással van a rézgálic, megvédi a gombás betegségektől, ráadásul miután a lárva megette a permetes levelet elpusztul, mert így már emészthetetlenné válik számára a krumpli levele. Levéltetvek ellen érdemes olyan növényeket ültetni vegyesen, mint pl.: levendula vagy büdöske stb… amiket nem szeretnek a tetvek így távolabb tarthatják növényeinktől ezeket a kártevőket. Érdemes a gyümölcsfák tövébe is telepíteni rovarűző növényekből mivel a levéltetvek 80%-a a földből jön elő és a lárváikat a hangyák a földről hordják fel.

Ha mégis szükséges permeteznünk, akkor használjunk bio növényi főzeteket, leveket. Néhány tipp ezekhez:

Gombafertőzések: fokhagymalé, zsúrlólé, a gilisztaűző varádics hidegvizes ázata-kivonata alkalmazható a lisztharmat esetében, ill. távol tartja az atkákat. Jó még a tormalévél főzete is a gombás és baktériumos betegségekkel szemben. Hallottunk már a gombás betegségekkel szemben a szódabikarbóna és a sütőpor használatáról is. Alkalmazni szokták és elfogadott a biokertészkedésekben a bordói lé, rézoxid-klorid, rézgálic, rézkén használata. Pl. rézgálic és szódabikarbóna együttes alkalmazása hatásos a lisztharmat ellen, és a szódabikarbóna jól vizsgázott tapadó szerként is!

Káposzta lepke riasztására alkalmas a fekete bodza hajtásából készített tea főzet, de ugyan ilyen hatásos a paradicsom hajtásából vagy leveléből készített főzet is. Általános megelőzés és kondícióban tartás miatt permetezzünk időnként még akkor is ha nincs látható probléma.

Permetlevünk összetétele nagyon változó lehet, de általánosságban elmondható, hogy használhatunk 40%-ban csalánlevet és a maradék 60%-ban vegyes gyógynövény leveket, amik alkothatják pl.: Büdöske, Körömvirág, Borsika fű, Cickafark, Citrom fű, hagymaszár Rebarbara levele, gyöngyvirág vagy minden olyan növény, amik képesek védeni magukat, de nem káros más növényekre.

 

Néhány konkrét recept segítségül:

Csalán: 10 kg friss vagy 1.5 kg szárított csalánt 100 l esővízben erjesztünk. Naponta keverni kell. Szagtalanításra 1-2 kg zeolitot keverünk a hordóba mivel igen büdös tud lenni. 1-2 hetes erjesztés után 10-20 szoros hígításban használjuk fel. Lehetőleg olyan növényi részt használjunk amely napon nőtt és virágzás előtti fázisban van. Hatása: ellenállóvá teszi a növényt, általános erősítő hatású. Levéltetvek ellen 10 x-es hígításban javasolt.

Zsurló: 20-30 dkg szárított szárat 3 l vízben legalább fél órán át főzzünk. Miután kihűlt leszűrni, és ötszörösére hígítani esővízzel. Alkalmas tavaszi lemosó permetezésre és gombabetegségek ellen. Mivel kovakristályokat tartalmaz nem szabad tűző napon alkalmazni. A reggel végzett permetezés ellenállóvá teszi a növényt. Fényt jutat a növényeknek a kovatartalma miatt.

Gilisztaűző varádics: 1 kg száraz varádicsvirágot 5 napig áztatunk 5 l esővízben. Az oldatot kb. 15 l vízzel hígítjuk fel a szűrés után. Gomba és baktériumos betegségek ellen használható.

Gyermekláncfű: 2 kg friss levelet 10 l esővízben 2 hétig erjesztjük és 5 x-ös hígításban tavasszal és ősszel a talajra és a növényekre permetezzük. Általános növekedésserkentő az összes növényre.

Fokhagyma leve: 2-3 kg külső pikkelylevelet 10 l esővízben 2 hétig erjesztünk. tízszeres hígításban használható fel. Baktériumos és gombás betegségek ellen használható.

 

Még néhány tipp a növénytársításokhoz megelőzés céljából:

Szürkepenész ellen: fokhagyma társítás.

Lisztharmat ellen: fokhagyma a fák tövénél.

Ribiszkerozsda ellen: fehérüröm.

Fonálférgek ellen: büdöske és a fokhagyma.

Vértetű ellen: sarkantyúka és zsálya a korona alá.

Levéltetvek ellen: főként növényi levek és szerek, de számításba jöhet sarkantyúka és a fehérüröm, fodormenta és levendula is.

Piros gyümölcsfa-takácsatka és a takácsatkák ellen: a fák alá fokhagymát ültetni.

Burgonyabogár ellen: fokhagyma, len, fehér árvacsalán, körömvirág.

Lótücsök ellen: fokhagyma, császárkorona, fehérüröm ültetése de földbe süllyesztett flakonból készíthetünk cefrecsapdát is.

Földibolhák ellen: fokhagyma, fehérüröm, mentafélék, saláta.

Barackmoly ellen: a fa mellé vagy alá, fokhagyma ültetése.

lmamoly ellen: a fák koronája alá sarkantyúka, fehérüröm.

Káposzta bagolylepke ellen: mentafélék, izsóp, kakukkfű, sarkantyúka, rozmaring, zeller, zsálya, bársonyvirág. Pajor riasztására jó a pohánka és a gilisztaűző varádics.

Sárgarépalégy ellen: fehérüröm.

Légy és szúnyogriasztó: bazsalikom, babér és a szúnyogriasztó virág.

Levéldarazsak ellen: gilisztaűző varádics.

Vannak növények, amiket egymás mellé ültetve segítik és védelmezik egymást a betegségek és a rovarokkal szemben! Néhány példa:

Brokkoli mellé érdemes ültetni : zeller, kapor, menta, rozmaring, kamilla növények valamelyikét vagy egyszerre többet is lehet társítani.

Burgonya mellé érdemes ültetni : bab, borsó, káposzta, büdöske , zsálya növények valamelyikét vagy egyszerre többet is lehet társítani.

Cékla mellé érdemes ültetni : bab, fokhagyma, spenót, káposzta, saláta növények valamelyikét vagy egyszerre többet is lehet társítani.

Fejes káposzta mellé érdemes ültetni : , rozmaring, zeller, uborka, kamilla, mentafélék, büdöske, paradicsom, zeller, kapor, kakukkfű stb…

Fokhagyma mellé érdemes ültetni : szamóca, paradicsom, sárgarépa, uborka.

Kelkáposzta mellé érdemes ültetni : paradicsom, zeller, bab, cékla, uborka, borsó.

Paprika mellé érdemes ültetni : büdöske, zeller, libatop.

Paradicsom mellé érdemes ültetni : káposztafélék, pitypang, fejes saláta, körömvirág, mustár, zöldbab, csalán.

Retek mellé érdemes ültetni : sarkantyúka, zamatos turbolya.

Saláta mellé érdemes ültetni : mustárt ami riasztó hatású de kombinálhatjuk sörcsapdával is a csigák ellen.

Paradicsom mellé érdemes ültetni: zellert.

Uborka mellé érdemes ültetni: kaprot vagy babot.

Tökfélék mellé érdemes ültetni: céklát.

Hagymához sárgarépa.

Bab és a borsikafű kombináció, védi a fekete tetű ellen a babot.

Szőlő vagy gyümölcsfák közvetlen közelébe érdemes mustárt és büdöskét ültetni, mivel illatukkal és színükkel elterelik a darazsak figyelmét és nem kezdenek ki annyi termést.

 

Hívhatjuk segítségül az állatkákat is, ha elviseljük őket kertünkben és otthont is teremtünk számukra.
Példák:

Fülbemászók: Mindenevő, elsősorban levéltetveket eszik. Csak túlérett gyümölcsöt fogyaszt nagy szárazság esetén. Nem kártevő és emberre teljesen veszélytelen!

Poloskák: Lepkehernyók, rovarlárvák, takácsatka, legyek lárvái, levéltetvek, atkákat ragadoznak, esznek.

Fátyolkák: Levéltetvek, pajzstetvek szolgálnak eleségül neki.

Futóbogarak: Rovarlárvák és bábok, meztelen csigák, drótférgek, pajorok, légylárvák ellensége.

Holyvák, Katicák, Zengőlegyek: Levéltetű ellen.

Pókok: Minden fajuk ragadozó. Legyek, szúnyogok, levéltetvek stb… a táplálékai.

Hívhatjuk a madarakat is segítségül. Mint pl. a feketerigó, cinegék, fakopácsok és seregélyek fecskék stb… fontos rovarpusztítók. Betelepítésüket segíthetjük mesterséges odúk kihelyezésével (3-8 odú/ha) és téli etetéssel. Az emlősök közül segítségünkre lehet a sün, amely sok lótücsköt, meztelen csigát és rovarlárvát fogyaszt. De hasznos még (bár sokaknak ősi ellensége a díszkertekben) a vakond is, mert sok férget és egyéb kártevőket elpusztít. Ha valakinek a díszkertjében nem szívesen látott vendég a vakond vagy a mezei pocok, akkor a fokhagymát, császárkoronát vagy ricinust ültessünk a kertbe, mert az számukra riasztó hatású (50 m2-ként 1 tő). Remélem sikerült, bár a teljesség igénye nélkül, néhány ötlettel gazdagítani kedves olvasóinkat és bíztatni a biogazdálkodásra és a vegyszermentes életre.

 

 

Florex Kertcentrum