Nyomtat
PDF

Növényültetési tanácsok

A növényeket szabad gyökérrel, földlabdásan ill. konténeresen lehet vásárolni. Nézzük melyik mit jelent.

Szabad gyökerű növény:

Amikor a növényeket kiásva/kiszántva a földből, a gyökerét körülvevő föld nélkül értékesítik. Esetleges fűrészporos bezacskózás lehetséges (pl. rózsatövek esetén, de ez nem számít konténeres növénynek!). Kizárólag lombhullás után szedhetőek így a növények, ezért beszerzésük ősszel és kora tavasszal lehetséges. Figyelem!!! Az örökzöld növények szabad gyökerű beszerzése erősen nem ajánlott! A szabad gyökerű növények (pl. gyümölcsfák, lombhullató díszfák) beszerzési ára így a legolcsóbb, mert kevesebb kitermelési költséggel jár, viszont a megeredési rizikó a vásárlónál van. A szabad gyökérrel vásárolt növények ültetésénél kb. 80¬*80*80-as gödör ajánlott, mivel ez nagynak tűnik, ezért sokan szeretik megspórolni a nagyobb gödör ásását, pedig a növényünk nagyon meghálálhatja. Miért? Mert több talaj lett így fellazítva, ami segíti a gyökérzet gyorsabb növekedését. Esetleges pajorok, egyéb kártevőket megtalálva eltávolítjuk, beültetésnél a felsőbb termékeny talajréteg kerüljön alulra és a terméketlen alsóbb réteg felülre. Ha tápanyagban nagyon gyatra a talaj, (pl. sárga vagy barna homok) akkor érdemes érett marhatrágyát használni jelen gödörméret esetében 40-50 litert vagy kb. 25kg-ot. Biztos ami biztos alapon, ne közvetlen a gyökerek alá és köré, inkább a gödör legaljára helyezzük a trágyát majd szórjunk rá 5-10 cm földet és így ültessük növényünket, nehogy a friss hajszálgyökereket megégesse a trágya. Körülbelül 50-50% arányban összekeverve a földet és a trágyát visszaszórjuk a gödörbe, és az így előkészített fészekbe ültethetjük növényünket. Kizárólag érett marhatrágya esetén alkalmazható! Figyelem! Közvetlen kiültetés után ne műtrágyázzuk növényünket 12 hónapig! (Természetesen vannak speciális műtrágyák is, de ezekkel való növénykezelés nagy szakértelmet és odafigyelést igényel, amit főleg nagyüzemi szinten szoktak gyakorolni!). Elhelyezhető a gödörben a gyökérzóna köré még, sűrűn kilyukasztott flexibilis csődarab, aminek az egyik vége kiemelkedik a talaj felszíne fölé, és ezen keresztül is táplálhatjuk növényünket vízzel illetve tápanyaggal a későbbiek során. Ez az eljárás előnyös, de nem feltétlenül fontos. Ültetés befejeztével egy tányért képezünk a növényünk köré, majd bőségesen megöntözzük (beiszapoljuk). Ha extra száraz a talajunk, akkor az öntözést már az ültetés előtt az üres gödörben is elkezdhetjük (előáztatás). Mivel szabad gyökérrel a lombhullató növényeket szoktunk ültetni, télen a vegetációs időszak alatt nem szükséges locsolni.

Földlabdás növények:

Ezek olyan növények, amiknek a kitermelés során gyökérzetüket földlabda veszi körül, és ez a földlabda 2-3 hónap alatt lebomló juta zsákkal, vagy extra méret esetén plusz drótszövettel van bevonva. Gyökérzetük a földlabdán belül nem sérül. Az örökzöld növényeket főleg nagyobb méretek esetén, így lehet a legolcsóbban beszerezni. A megeredési rizikó a konténeres növényekhez képest nagyobb, de a tavaszi és az őszi ültetésekkel nem szokott probléma lenni. Figyelem!!! Nyáron sem kitermelése, sem kiültetése nem ajánlott! A lombhullató fákat is meg lehet vásárolni földlabdásan, a szabad gyökérhez képest kb. 30-50% felárral, de a megeredési rizikó ebben az esetben jóval kisebb! Figyelem! A lombhullató fáknak nyáron sem kitermelése, sem kiültetése nem ajánlott földlabdásan, ültetési idejük korlátozott, ugyanaz mint a szabadgyökerű növények esetében (kora tavasz és ősz). A kiültetés módja: A földlabdásan vásárolt növények ültetésénél kb. 80¬*80*80-as gödör ajánlott, mivel ez nagynak tűnik, ezért sokan szeretik megspórolni a nagyobb gödör ásását, pedig a növényünk nagyon meghálálhatja. Miért? Mert több talaj lett így fellazítva, ami segíti a gyökérzet gyorsabb növekedését. Esetleges pajorok, egyéb kártevőket megtalálva eltávolítjuk, beültetésnél a felsőbb termékeny talajréteg kerüljön alulra és a terméketlen alsóbb réteg felülre. Ha tápanyagban nagyon gyatra a talaj, (pl. sárga-barna homok) akkor érdemes érett marhatrágyát használni jelen gödörméret esetében 40-50 liter vagy kb. 25kg-ot. Biztos ami biztos alapon, ne közvetlen a földlabda alá és köré, inkább a gödör legaljára helyezzük a trágyát majd szórjunk rá 5-10cm földet és így ültessük növényünket, ne hogy a friss hajszálgyökereket megégesse a trágya. Körülbelül 50-50% arányban összekeverve a földet és a trágyát visszaszórjuk a gödörbe, és az így előkészített fészekbe ültethetjük növényünket. Kizárólag érett marhatrágya esetén alkalmazható! Figyelem!!! A juta zsákot, vagy a dróthálót nem kell levágni a növény földlabdájáról, mivel az 2-3 hónap alatt lebomlik, és elkerülhetjük a földlabda esetleges szétesését is. Közvetlen kiültetés után ne műtrágyázzuk növényünket 12 hónapig! (Természetesen vannak speciális műtrágyák is, de ezekkel való növénykezelés nagy szakértelmet és odafigyelést igényel, amit főleg nagyüzemi szinten szoktak gyakorolni!). Elhelyezhető a gödörben a gyökérzóna köré még, sűrűn kilyukasztott flexibilis csődarab, aminek az egyik vége kiemelkedik a talaj felszíne fölé, és ezen keresztül is táplálhatjuk növényünket vízzel, illetve tápanyaggal a későbbiek során. Ez az eljárás előnyös, de nem feltétlenül fontos. Ültetés befejeztével egy tányért képezünk a növényünk köré, majd bőségesen megöntözzük (beiszapoljuk). Ha extra száraz a talajunk, akkor az öntözést már az ültetés előtt az üres gödörben is elkezdhetjük (előáztatás). Figyelem!!! Tévhit az, hogy az az öntöző, ami a füvet is locsolja, elég a dísznövényünknek (pl. örökzöld vagy lombhullató fa). Nem elég, mert a fű gyökérzónája ugyan átnedvesedhet, de a fánk gyökere, ami jóval mélyebben van, az viszont száraz marad! Ezért az öntözésükről külön szükséges gondoskodni. Figyelem!!! Örökzöld növényeknél tévhit az, hogy télen nem locsolunk! Locsolunk akkor, ha nincs fagy és nincs csapadék sem. Ha száraz a telünk, és ha vannak napok, amikor a talaj megenged egy kicsit. Természetesen mértékkel és jóval ritkábban, mint nyáron. Ez erősen időjárás, és növényfüggő! Gondoljunk csak bele, mi is iszunk télen, csak kevesebbet!

A konténeres növény:

Olyan örökzöld, lombhullató vagy évelő növény, ami egy lehetőleg merev falú edénybe már begyökeresedett állapotban van. Kitermelés után beültették, és megvárva gyökeresedését, eredését, értékesítették, vagy eleve konténerben nevelt növényről van szó (főleg kisebb örökzöld növények, évelők, illetve cserjék esetében). Előnyök: Az év minden hónapjában ültethetőek, télen esetleg a megfagyott föld jelenthet gondot ásásnál. Gyakorlatilag a megeredési rizikó nulla, a növényünk jó kondícióval azonnal növekedni és gyökeresedni fog, ha megfelelően előkészített közegbe kerül. A szabadgyökerű növényekhez képest nyerünk 1 évet! Figyelem!!! A gazdaságos termelés érdekében sokszor a konténeres növények tőzeges közegben nevelkednek, ezért ha kiültetés előtt a gyökerüket helyenként nem vagdossuk be, vagy óvatosan mértékkel egy keveset nem fésülünk ki a tőzeges közegéből, akkor nehezebben „talál ki” a gyökér a kötöttebb anyaföldbe! Ez nagyon fontos lépés, mivel a gyökerekkel benőtt tőzeg nem képes tárolni a nedvességet úgy, mint az anyaföld, ezért amíg nem fut ki a gyökér (ez az idő tavasztól őszig kb. 3-6 hét, hőmérséklet és növényfüggő), addig figyelmesen öntözzük, mert lehet, hogy körülötte a föld nedves, míg maga a tőzeges gyökeres föld száraz (ez főleg nyáron a melegebb időszakokra érvényes)! Kiültetésnél a növényünk konténer-nagyságának dupla méretű gödör ajánlott, mivel ez nagynak tűnik, ezért sokan szeretik megspórolni a nagyobb gödör ásását, pedig a növényünk nagyon meghálálhatja. Miért? Mert több talaj lett így fellazítva, ami segíti a gyökérzet gyorsabb növekedését. Esetleges pajorok, egyéb kártevőket megtalálva eltávolítjuk, beültetésnél a felsőbb termékeny talajréteg kerüljön alulra és a terméketlen alsóbb réteg felülre. Ha tápanyagban nagyon gyatra a talaj, (pl. sárga vagy barna homok) akkor érdemes érett marhatrágyát használni. Biztos, ami biztos alapon, ne közvetlen a földlabda alá és köré, inkább a gödör legaljára helyezzük a trágyát majd szórjunk rá 5-10cm földet és így ültessük növényünket, nehogy a friss hajszálgyökereket megégesse a trágya. Körülbelül 50-50% arányban összekeverve a földet és a trágyát visszaszórjuk a gödörbe, és az így előkészített fészekbe ültethetjük növényünket. Kizárólag érett marhatrágya esetén alkalmazható! Figyelem!!! Közvetlen kiültetés után ne műtrágyázzuk növényünket 12 hónapig (természetesen vannak speciális műtrágyák is, de ezekkel való növénykezelés nagy szakértelmet és odafigyelést igényel, amit főleg nagyüzemi szinten szoktak gyakorolni!). Elhelyezhető a gödörben a gyökérzóna köré még, sűrűn kilyukasztott flexibilis csődarab, aminek az egyik vége kiemelkedik a talaj felszíne fölé, és ezen keresztül is táplálhatjuk növényünket vízzel, illetve tápanyaggal a későbbiek során. Ez az eljárás előnyös, de nem feltétlenül fontos. Ültetés befejeztével egy tányért képezünk a növényünk köré, majd bőségesen megöntözzük (beiszapoljuk). Ha extra száraz a talajunk, akkor az öntözést már az ültetés előtt az üres gödörben is elkezdhetjük (előáztatás). Figyelem! Tévhit az, hogy az az öntözőrendszer, ami a füvet locsolja, elég a dísznövényünknek (pl. örökzöld vagy lombhullató fa). Nem elég, mert a fű gyökérzónája ugyan átnedvesedhet, de a fánk gyökere, ami jóval mélyebben van, az viszont száraz marad! Ezért az öntözésükről külön szükséges gondoskodni. Figyelem! Örökzöld növényeknél, tévhit az, hogy télen nem locsolunk! Locsolunk akkor, ha nincs fagy és nincs csapadék sem. Ha száraz a telünk, és ha vannak napok, amikor a talaj megenged egy kicsit. Természetesen mértékkel, és jóval ritkábban, mint nyáron. Ez erősen időjárás, és növényfüggő! Gondoljunk csak bele, mi is iszunk télen, csak kevesebbet!

Konténerben, kaspóban tartott kültéri növények gondozása:

Nem mindig lehet és szeretnénk növényünket kiültetni az anyaföldbe, jobban néz ki a lépcső mellet egy szép kaspóban, illetve a díszkő burkolaton egy szép bonsai vagy spirál esetleg pon-pon-ra, gömbre formált örökzöld növények. Ilyenkor nagyobb odafigyelést igényel a növény, gondozás szempontjából! Azt szoktam mondani, amíg a kiültetett növénnyel vétkezhetünk akár 2-3 alkalommal is (locsolás kihagyása, műtrágya túladagolása stb.), addig a konténerben hagyott növénynél egy, vagy egy alkalommal sem hibázhatunk. Tehát amire érdemes odafigyelni főleg nyáron, az a napi rendszeres locsolás. Ha nagyrészt tűző napon van a növényünk, akkor mindenképpen agyagcserép javasolt, vagy maradhat műanyag cserépben, de mindenképpen érdemes egy lyukas aljú kaspóba is belesüllyeszteni, mivel így esztétikusabb, a szél nehezebben borítja fel, és így dupla fal védi a növény földjét a közvetlen napsütéstől és a felmelegedéstől. Ez azért fontos mert kánikulában, ha ez a védelem nincs meg, ha locsoljuk a növényt kifő, viszont ha nem locsoljuk kisül és kiszáradhat. Télen a hideg szél és a fagy az, ami miatt hasonlóan jó szolgálatot tesz a megfelelő kültéri kaspók edények kiválasztása, használata. Figyelem! Tévhit az, amikor azt mondják kifagyott a kaspóban a Smaragd tujám. A jelenség a következő: Az éjszakai hőmérséklet leesik -9 fokra, nappal 12 és 14 óra között felmegy +4 fokra. A földlabda teljesen átfagyott, ami napközben nem tudott kiolvadni, viszont a zöld lombozatra rásüt a nap, ami elkezd párologtatni, mert hamar kiengedett a fagyott állapotából, szívná fel a vizet a gyökerén keresztül a növény, hogy pótolja az elpárologtatott vizet, de nem tudja, mivel a víz kötött azaz fagyott állapotban van a földlabdában. Ezért kiszárad a növény nem pedig kifagy. Természetesen a hazánkban teljesen télálló növényekről beszélek, nem pálmákról, banánfákról stb. Mi a megoldás? Jó minőségű kültéri edények használata, tartósan extra hideg esetén plussz takarás vagy ideiglenesen, növényünk védettebb helyre való pakolása, de semmi esetre sem szabad sötét, vagy zárt fűtött helyre rakni.

A konténeres kertészkedés, beültetés alapvető szabályai:

Ha az edényünk kültéri cserép vagy kaspó, akkor mindenképpen az alján lyukasnak kell lennie. Ha ez nem így van, akkor fúrnunk kell rá lyukat, ellenkező esetben a víz nem tud távozni és a növény kirohad. Lehetőleg ne ütve fúró üzemmódban végezzük a fúrást, és ha lehetséges a kaspó aljánál belülről kifelé fúrjunk úgy, hogy magát az edényt ne betonon, hanem homokra, vagy deszkára helyezzük, és minél jobban feküdjön fel az alja. Így elkerülhetjük a nagyobb sérüléseket, kagylósodásokat kerámiánkon. A már meglévő lyukra, helyezzünk el egy kisebb pl. szúnyogháló darabot, majd drénréteget ami a vízelvezetéshez szükséges. Ezek lehetnek kavics vagy nikecel, esetleg törött tégla, illetve cserép darabok is. És ekkor jöhet a szokásosnál lazább tőzegesebb virágföld, aminek jó vízelvezető és lélegző tulajdonsága van (mi a megfizethető Florimó virágföldet használjuk és forgalmazzuk). Figyelem! Ha fagyálló kaspót szeretnénk, akkor érdemes olyat választani, aminek a nyaka nem szűkül, hanem bővül. Átültetésnél így megmenthető az edény, mert a bővülő nyakánál könnyebben kicsúszik a földlabda. Szűkölő nyakú edénynél véshetünk, faraghatunk, vagy végső elkeseredésünkben törhetünk. Ezért ebben az esetben célszerű műanyag edényestől belesüllyeszteni a növényünket, ekkor a kaspó esztétikumot kölcsönöz és védelmet is nyújt.

Kiemelt termékek másolata